A kávé eredete, termőhelyek

A kávé története izgalmas és több évszázados. A legtöbb történet Etiópiából ered, ahol egy Kaldi nevű pásztor felfedezte a kávébabok hatásait a IX. században. A legenda szerint Kaldi megfigyelte, hogy a birkái élénkek és szinte fáradhatatlanok lettek, miután a kávécserje piros termését fogyasztották. Kaldi kipróbálta maga is a bogyókat, és észrevette, hogy rá is élénkítő hatással vannak. Ezt követően megmutatta a kávét egy helyi szerzetesnek, aki kezdetben a kávét egy ördögi italnak gondolta. Azonban, miután megkóstolta, felfedezte, hogy a kávé segített ébernek maradni az esti ima idején. A kávé fogyasztása ezt követően terjedni kezdett a térségben, majd az arab világban, és végül a világ többi részére is eljutott.

A kávécserjét először az arab országokban kezdték el termeszteni és a kávé készítési módjait finomítani. Az első kávéház Bagdadban nyílt a 16. században, a kávézás ezt követően terjedt el Törökországban és az európai országokban is.
A kávé így jutott el Európába, majd onnan a világ minden részére, és mára a világ egyik legnépszerűbb italává vált. A kávé világa és kultúrája gazdag, sokszínű és folyamatosan fejlődik, manapság pedig új lendületet nyert a specialty kávék térnyerésével.

Termőhelyek:

A kávé származási helye elsősorban a kávétermesztésre alkalmas, meleg éghajlatú területekhez kapcsolódik. Itt van néhány olyan régió és ország, amelyek hagyományosan a világ kávétermelésének központjaiként ismertek:

 

Etiópia: Gyakran tekintik a kávé születési helyének, és itt található az arabica kávé egyik ősi őse.

 

Brazília: A világ legnagyobb kávétermelője. Itt különböző régiók kínálnak különböző ízjegyekkel rendelkező kávékat.

 

Kolumbia: Híres a magas minőségű arabica kávéiról és a kávékultúrájáról.

 

Costa Rica: Szintén ismert a kiváló minőségű arabica kávéiról.

 

Jamaica: A Jamaicai Blue Mountain kávéja különlegesen értékes és népszerű a világpiacokon.

 

Ecuador: Egyre inkább ismert kávétermelő ország, különösen az arabica kávék tekintetében.

 

Vietnám: Az egyik legnagyobb robusta kávétermelő, és az utóbbi években kiterjesztette arabica termelését is.

Ezen kívül számos más ország is részt vesz a kávétermelésben a világon. Minden terület sajátos klímája, talaja és egyéb tényezői határozzák meg a kávé ízét és minőségét. A "single origin" vagyis egyetlen származási helyről származó kávék is egyre népszerűbbek, mivel lehetővé teszik az egyedi ízjegyek felfedezését a kávékedvelők számára.

Kávéfajták

Arabica (Coffea arabica): Az arabica kávé a legelterjedtebb és a legmagasabb minőségű kávéfajta. Jellemzően kellemes, lágy ízű és gyümölcsös aromájúak és magasabb savassággal rendelkeznek. Az arabica cserje magasabb tengerszinten, hűvösebb klímájú területeken terem, és lassabban növekszik, ami elősegíti az ízek kialakulását.

Robusta (Coffea canephora): A robusta kávé erőteljesebb ízű és magasabb koffeintartalmú, mint az arabica. Ezt a fajtát a magasabb hőmérsékleten és alacsonyabb tengerszinten található területeken termesztik. Gyakran használják kávékeverékekben és eszpresszókban a karakteres íze miatt.

 

Ezen kívül néhány különleges vagy régióspecifikus kávéfajta is létezik:

Liberica (Coffea liberica): Kisebb mértékben terjedt el, különösen Afrikában. A liberica kávé erőteljes, gyümölcsös ízjegyekkel rendelkezik.

 

Excelsa (Coffea liberica var. liberica): Ez egy a liberica alfajja, amely különböző ízprofilokkal rendelkezik, beleértve a gyümölcsös, virágos és fűszeres jegyeket.

 

Geisha (Coffea arabica var. geisha): Az arabica egy különleges változata, amelynek kiváló minőségű és egyedi ízjegyei vannak. Gyakran találkozhatunk vele a Panamai kávék között.

Fontos megjegyezni, hogy az arabica és a robusta a legelterjedtebbek, és a világ különböző részein, különböző termőhelyeken teremnek, kialakítva különböző ízjegyeket és karaktereket.

Feldolgozási módok
 

A kávéfeldolgozás során a frissen szedett kávébabokat kinyerik a kávészemekből és előkészítik a pörkölés előtt. A kávéfeldolgozás módja jelentős hatással van a kávé ízére és aromájára. A kávéfeldolgozás négy fő típusát különböztetjük meg:

 

Száraz (természetes) feldolgozás:

 

A kávébabokat a kávétermelők egész gyümölcsében, a kávészemeket tartalmazó cseresznyében szárítják, a napfénynek vagy mesterséges szárítótereknek való kitettség során a gyümölcsből kiszárad a nedvesség. Ez a módszer a kávénak jellemzően intenzív és gyümölcsös ízjegyeket ad.

Mosott (nedves) feldolgozás:

A kávébabokat először lehántolják a kávészemeket tartalmazó cseresznyéről, ezután a kávészemeket fermentálják és lemossák, majd szárítják. A mosott feldolgozás tisztább, élénkebb ízű kávét eredményez.

 

Honey (mézes) feldolgozás:

A kávészemek külső héjat eltávolítják, a maradék gyümölcshúst viszont a kávészemek felületén hagyják, így lesz a feldolgozás "mézes" jellegű. A honey feldolgozás édes, testes ízjegyekkel gazdagítja a kávét.

 

Pulped Natural (mazsolás) feldolgozás:

Ez egy hibrid módszer, ahol a cseresznye héját eltávolítják úgy, hogy a kávébabon maradjon egy vékony réteg a gyümölcshúsból. Ezután a kávészemeket szárítják, anélkül, hogy fermentálnák. Ez a feldolgozási mód az élénk savasság és a testes íz kombinációját szokta eredményezni